Az Agrár Kft. és a Debreceni Egyetem konzorcium megkezdte az „ANTIBIOTIKUM FELHASZNÁLÁST CSÖKKENTŐ PRECÍZIÓS KOCATAKARMÁNYOZÁSI RENDSZER KIDOLGOZÁSA” című 2020-1.1.2-PIACI-KFI-2021-00258 azonosítószámú kutatás-fejlesztési projektjét.

A 2020-1.1.2-PIACI-KFI-2021-00258 számú projekt az Innovációs és Technológiai Minisztérium Nemzeti Kutatási Fejlesztési és Innovációs Alapból nyújtott támogatásával, a 2020-1.1.2-PIACI KFI pályázati program finanszírozásában valósul meg.

 

  • Projekt címe: ANTIBIOTIKUM FELHASZNÁLÁST CSÖKKENTŐ PRECÍZIÓS KOCATAKARMÁNYOZÁSI RENDSZER KIDOLGOZÁSA
  • A kedvezményezettek neve: Agrár Kft. és Debreceni Egyetem konzorciuma
  • A szerződött támogatás összege: 733 550 020 Ft
  • A támogatás mértéke (%-ban): 57,15 %
  • A projekt tervezett befejezési dátuma: 2025. szeptember 30.
  • Projekt azonosító száma: 2020-1.1.2-PIACI-KFI-2021-00258

Projektünk eredményeképpen, egy olyan szoptatókoca takarmányozási technológiai rendszert hozunk létre, amely maximalizálja a nagy szaporaságú kocák kolosztrumának immunanyag és immunrendszer stimuláló anyag tartalmát, mely lehetővé teszi az antibiotikum-mentes herélés bevezetését a gazdaságban.

A malacok legtermészetesebb tápláléka a kocatej. A felnevelt malacok számát és fejlettségét a koca tejtermelő képessége döntően befolyásolja. Mint minden állatfajban, a koca tejtermelő képessége is gyengén öröklődő tulajdonság (h2 0,10-0,20), ezért mértékét jelentősen befolyásolják a tartási, takarmányozási és egyéb környezeti tényezők is. A koca által a fialást követően termelt kolosztrum az újszülött malacok egészséges fejlődéséhez nélkülözhetetlen táplálóanyagokat, a szervek fejlődéséhez szükséges növekedési faktorokat, és a passzív immunitást biztosító immunglobulinokat tartalmaz. A nagy létszámú almok esetében (ahol nem ritka a 16-18 malac fialásonként) a született malacok testtömege fordítottan arányos az alom létszámmal. Ezért a magas szinten termelő sertéstelepek egyik sarkalatos pontja az élve született, kisebb testtömegű malacok életben tartása. A kocatej egyedülálló táplálékforrás a malacok életének első napjaiban, és fő táplálóanyag forrás a szoptatási időszakban is. 4-5-ször nagyobb valószínűséggel hullanak el azok a malacok, amelyek nem jutottak elegendő kolosztrumhoz.

A kutatási eredmények áttekintése során azt figyelték meg, hogy a modern nagy szaporaságú (akár 18 élve született malac fialásonként) hibridek esetében 24-36 órával az ellést követően a kocák tejének fehérjetartalma alacsonyabb volt a hagyományos genotípusokhoz képest. Mindezek azt jelzik, hogy a kolosztrum minősége is nagyon fontos a betegségek elleni védettség, a választás előtti alacsony elhullási arány és a kiemelkedő növekedés érdekében. Ideális esetben a kolosztrum 30% IgA-t, 10% IgM-t és 60% IgG-t tartalmaz.

Összességében megállapítható, hogy a nagy szaporaságú hibridek malacainak alacsonyabb és gyengébb minőségű kolosztrum felvétele azt eredményezi, hogy ezek a malacok fogékonyabbak a betegségekkel szemben. Ezért a herélést antibiotikumos kezeléssel végzik, illetve gyakrabban van szükség az állatok gyógykezelésére is (szintén antibiotikumokkal).

Az Európai Unió szervezeteinek jelentése szerint az összes antibiotikum felhasználás 70% az állattenyésztésben történik. Az egyes állattenyésztési ágazatok közül a sertések esetében használják fel a legtöbb antibiotikumot. Az antibiotikum rezisztencia egyre komolyabb probléma Európában és világviszonylatban is. Az antibiotikum- és általában az antimikrobiális rezisztencia nem egyik napról a másikra alakul ki, hanem az antibiotikumok tartós és/vagy helytelen használata és túlhasználata miatt, valamint azért, mert az antibiotikumok fejlesztése nem tart lépést a kórokozók változásával. Hosszú távon antibiotikum rezisztencia kialakulásához vezethet például, ha vírusos megbetegedést antibiotikummal kezelnek (az antibiotikumok csak mikrobákra hatnak), ha a fel nem használt gyógyszerekből származó hulladékot helytelenül kezelik, és így a hatóanyag bekerül a talajvízbe, vagy ha az állattartás területén feleslegesen, megelőzésként alkalmaznak antibiotikumos kezelést, vagy rutinszerűen terápiás kezelést. Utóbbi esetében a rezisztens kórokozó nem csak az állatokkal való közvetlen érintkezés során kerülhet át az emberre, de a táplálékláncon keresztül is. Mindezek alapján megállapítható, hogy a projekt eredményei nemzetközi jelentőségűek.

A 2020-1.1.2-PIACI-KFI-2021-00258 számú projekt az Innovációs és Technológiai Minisztérium Nemzeti Kutatási Fejlesztési és Innovációs Alapból nyújtott támogatásával, a 2020-1.1.2-PIACI KFI pályázati program finanszírozásában 733,55 millió forint vissza nem térítendő támogatásból valósul meg 2021. október 1. és 2025. szeptember 30. között.

 

A NKFIH hivatalos weboldala